Proktológia

Aranyér:

Az aranyér a végbélnyílást körülvevő bőr alatt (külső aranyér), vagy a végbél belső falán (belső aranyér) található értágulat. A belső aranyér általában fájdalommentes, de a székletürítésnél tapasztalható vérzés a meglétére utalhat. A külső aranyér jellemző tünete a székelés közben érzett fájdalom, viszketés, adott esetben vérzés. A panaszokat elsősorban a környező kötőszövetek és izomrostok gyengülése okozza.

Az aranyeret székelés közbeni erőlködés, helytelen táplálkozás (nem elegendő folyadékbevitel, túlzott alkoholfogyasztás, csípős, fűszeres ételek fogyasztása), elhízás, kötőszöveti gyengeségek, illetve a terhesség során bekövetkező hormonális változások okozhatják.

Végbélrepedés (fissura):

A végbélrepedés a végbél nyálkahártya berepedése, mely súlyosabb esetben nyálkahártya fekéllyé alakulhat. Leggyakoribb tünete a fájdalom, mely lehet enyhe, csípős, égő jellegű, vagy intenzíven maró, görcsös. Jellemző tünetként vérzés is jelentkezhet. Kialakulhat végbélgyulladás, hasmenés, székrekedés, vagy szülési trauma következményeként.

Végbélsipoly (fistula):

A végbélsipoly (fistula) a végbélben lévő nyálkatermelő mirigyek gyulladását követően alakulhat ki, amikor a bélben levő baktériumok a bélfalon átjutva először egy tályogot képeznek, majd a bőr felé kitörve egy járatot hoznak létre. Leggyakoribb tünetei a feszítő fájdalom, valamint az időnként (kisebb-nagyobb megszakításokkal) jelentkező gennyes, véres váladékozás. Amennyiben tályoggá alakul, a végbélzáróizom működését károsíthatja.

Condyloma:

A condyloma a human papilloma vírusok (HPV vírus) okozta szemölcs, amely a végbélnyílás körül és a nemi szerveken jelentkezhet. Proktológiai vizsgálatot követően az eltávolításra többféle módszer is alkalmazható: fagyasztással történő eltávolítás folyékony nitrogénnel, eltávolítás lézeres technikával, szikével történő kimetszés, ecsetelés és kauterrel való leégetés.

Végbélrák:

Magyarországon a daganatos elváltozások sorában sajnos előkelő helyet foglal el a végbélrák, amely hónapokon, de akár éveken át panaszmentesen fejlődhet. 45 év felett mindenképpen, fokozott rizikó esetén (családi előfordulás) pedig már 40 éves kortól ajánlott a proktológiai kivizsgálást beiktatni a szűrővizsgálatok sorába!